belly-2354_640Táplálkozás, túlsúly, életmód és betegség. Mi köti össze őket? Hogyan hatnak egymásra? Kattintsatok!

A túlsúly illetve az elhízás a szervezet egészségkárosodásához vezethet, növelik a szív-érrendszeri, izületi és rákos megbetegedések (pl vastagbéldaganat, emlődaganat) kockázatát. A túlsúly és elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömeg index (BMI), melynek kiszámításához a kilogrammban megadott testsúlyunkat elosztjuk a méterben megadott testmagasságunk négyzetével (kg/m2). A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) meghatározása szerint 25kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, míg 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk.

A WHO adatai alapján 2008-ban a túlsúlyos felnőtt emberek száma a világon 1,4 milliárd!!! volt (ebből fél milliárd elhízott: 200 millió férfi és 300 millió nő). További ijesztő adat, hogy 2011-ben 40 millióra nőtt a túlsúlyos, öt éves kornál fiatalabb gyermekek száma. Az 1980-as években fele ennyi túlsúlyos ember élt a Földön, mint jelenleg. A növekvő tendencia hátterében az urbanizációs folyamatok következményei illetve a nyugati típusú társadalmakra jellemző életmód szélesebb körben történő elterjedése feltételezhető.

Magyarország felnőtt lakosságának kétharmada túlsúlyos, míg soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható. A túlsúly és a kövérség az ötödik vezető rizikótényező a halálozás szempontjából. Pedig a túlsúly és az elhízás megelőzhetők! Napjainkban így elengedhetetlen szükséglet mutatkozik a tudatos, egészséges életmódra történő nevelésre mint társadalmi, mint egyéni szinten. A betegség megelőzés ma már kiemelt jelentőséggel bír és legalább olyan fontos, mint a kialakult betegségek kezelése.

A fejlett társadalmakban fogyasztott élelmiszerek sok energiát és kevés értékes tápanyagot tartalmaznak, ellenben tele vannak telített zsírokkal, finomított szénhidrátokkal és vegyi anyagokkal. A modern ember étkezési szokásnak köszönhetően túlesszük magunkat, miközben a szervezetünk valójában éhezik az értékes tápanyagok hiánya miatt, ezért fáradékonyabbak vagyunk és a betegségek kialakulásának kockázata is nő.

A WHO ajánlása alapján az egészséges szervezet energia bevitelének kb. 50-60%-a szénhidrátokból származzon, 10-15%-a fehérjékből és 15-30%-a zsírokból (elsősorban telítetlen zsírokból). A bevitt táplálék energiájának szükséglete egyénenként változhat. Fogyasszunk nyomelemeken, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag élelmiszereket. Felmérések alapján, a mediterrán vidéken élők körében jelentősen kisebb volt a  szív-érrendszeri megbetegedések aránya (a magyar tradicionális konyha kevésbé optimális a hosszútávú egészségmegőrzés szempontjából). Tehát együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, fogyasszunk rendszeresen halat, és ne felejtsük el, hogy napi szinten szükséges a jó zsírok bevitele is, azaz telítetlen zsírok fogyasztása, mint például növényi származású olajok, magvak. Egy több mint 7000 személyt vizsgáló tanulmány eredményei alapján az olívaolajat vagy olajos magvakat is tartalmazó mediterrán diétát tartok körében kevesebb volt a szív- érrendszeri megbetegedések száma a kb. 5 éves utánkövetési idő alatt összehasonlítva a kifejezetten zsírszegény diéta (vagyis az olajok és magvak mennyiségének minimalizálása) szerint étkezőkkel. Az Európai Kardiológus Társaság magas kardiovaszkuláris kockázatú egyének esetén a kemény margarinok és a vaj kerülését, továbbá a sós ételkészítmények, különösen a sós készételek mellőzését javasolja. Válasszuk a sovány tejet és a zsírszegény sajtokat.  A teljes értékű gabonaféléket részesítsük előnybe és csökkentsük a finomított szénhidrátok, cukrok bevitelét.

Különböző betegségben szenvedő betegek esetén a javasolt táplálkozás eltérő lehet az egészséges egyénekkel összehasonlítva, ezért ilyen esetben mindenképp javasolt konzultálni az orvossal. Például cukorbetegség esetén diabetológus és dietetikus szakember segítségével történik a szénhidrát mennyiségének és napi elosztásának a pontos beállítása, továbbá köszvény vagy vesebetegségek esetén eltérő lehet a javasolt fehérjebevitel mennyisége,  illetve zsíranyagcserezavar  vagy szív- és érrendszeri megbetegedés esetén tovább kell csökkenteni a bevitt zsírok mennyiségét.

Ne feledkezzünk meg a rendszeresen testmozgásról sem, mely a megfelelő táplálkozás mellett, valamint a dohányzás mellőzése és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése mellett az egészséges életmód elengedhetetlen része. A WHO ajánlása alapján ez gyerekek esetén napi 60 perc testmozgást jelent, míg felnőttek esetén legalább heti 150 percet.

 

HIVATKOZÁSOK

 

  1. www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311
  2. www.oeti.hu
  3. Préda I, Czuriga I, Édes I, Merkely B. Kardiológia. Alapok és Írányelvek. Medicina Kiadó. Budapest. 2010.
  4. Estruch R, Ros E, Salas-Salvadó J, Covas MI, D Pharm, Corella D, Arós F, Gómez-Gracia E, Ruiz-Gutiérrez V, Fiol M, Lapetra J, Lamuela-Raventos RM, Serra-Majem L, Pintó X, Basora J, Muñoz MA, Sorlí JV, Martínez JA, Martínez-González MA; the PREDIMED Study Investigators. Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet.N Engl J Med. 2013 Feb 25. [Epub ahead of print]
Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Categories: blog, Jó tudni!

Comments are closed.