A tökéletes kikapcsolódáshoz és a teljes elvonuláshoz, feltöltődéshez a Pilis hegység energiái vannak segítségünkre, mely helység igazán páratlan szépségű az év minden egyes szakában. Számtalan természeti csoda kapcsolódik hazánk ezen részéhez, ismerkedjetek meg vele. Ez a vidék a természetjárók paradicsoma, több jelzett turistaút kezdő és végpontja Dobogókő. Sziklái, barlangjai, változatos növény- és állatvilága teszi vonzóvá a karsztos Pilis-hegységet.

Pilis-hegység legismertebb természeti értékei:

Rám-szakadék

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált.

Holdvilág-árok

A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak. Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. A szurdok végén található az ún. Remete-barlang. A barlang fölött csapadékosabb időjárás esetén csodálatos, mintegy 10 m magasságból alázúduló vízesés látványában gyönyörködhetünk, mellyel csak az a kép vetekedhet, melyet ugyanez a jelenség a legzordabb téli napok idején megfagyott állapotában nyújt. A vízesés mellett létra található, mely a piros kereszt, majd a piros négyzet jelzésen haladva Lajosforrásra vezet. Fontos tudni, hogy a jelzett turista út a vaslétra elkerülésével, kiépített lépcsősorokon jut fel az árok mindkét oldalán. Lajosforrástól a zöld háromszög vonalán a Kőrösi Csoma Sándor emlékmű érintésével, csodálatos panorámában gyönyörködve juthatunk el Dömörkapuhoz. Innen már autóbusszal folytathatjuk utunkat Szentendrére vagy Pilisszentlászlóra.

Vadálló-kövek, Prédikálószék

A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak. Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait. A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, ezért virágokat ne szedjünk és a kijelölt turistaútról ne térjünk le.

Pilisszentkereszt, Dera-szurdok

Dera-szurdok – a mi Svájcunk. Amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A “dera” szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1,5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja.Olyan lélegzetelállító szépségű ez a környék, hogy az ember könnyen belefeledkezik a túrázásba, és egyszer csak azon kapja magát, hogy már 5-6 kilométert is megtett gyalog és leküzdött közel 200 méter szintkülönbséget. Aki azonban nem vállalkozik az összességében mégiscsak erőt próbáló túrára, az megállhat a szurdok bejáratánál található napsütéses, barátságos kis tisztáson. Itt is kellemesen el lehet tölteni az időt, de a túrát kihagyni nem érdemes!

 

Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Categories: főoldal-3

Comments are closed.